Az egész történet úgy kezdődött, hogy volt egy tanya. Ott voltak erdők , mezők , szántóföldek , egyszóval nagyon szép hely volt. Az erdőt egy kis patak futotta keresztül. Laktak ott őzek , nyulak , mókusok . A mező tele volt sok színes virággal. A szántóföldeken gazdák művelték földjeiket. Egy ilyen helyen élt egy szőlősgazda, egy nagy házban, erdőszélen. Vett ő földet, ahová a szőlőjét ültette. De nem csak szőlője volt neki , hanem még állatai is. Volt ott tehén, disznó, csirke, kecske , bárány . A házat őrizte Zsömle és Kifli, a két puli.
Tavasz volt, sütött a nap, csicseregtek a madarak .
De a szőlőn nem kezdtek el nőni a fürtök.
A gazda csodálkozott :
- Milyen késői szőlőt ültettem én? Kapálom, locsolom, trágyázom, gondozom..
Mi baja lehet? Na de nem baj, várok még egy
kicsit.
Amikor a gazda elment, különös dolog történt: az egyik szőlő
megszólal:
- Ejnye! Nem tudja ez, milyen szőlőt vett..
-
Igen, bizony!- helyeseltek a többiek.
Az ember tavasz végéig minden munkát duplán végzett, tehát
kétszer annyi vízzel locsolt, egy hónapban 2-szer ment ki kapálni , trágyázni , rengeteget dolgozott. De mind hiába. A szőlő csak nem akart nőni. A gazda szomorú volt. Nem tudta, mit tegyen.
De eszébe jutott valami. Elment egy könyvesboltba, és megvett
pár könyvet, mint például a Hogyan neveld a szőlőd,
A szőlőtartás hibái, Mi a baja a szőlőmnek.
De ott csak azt írták le , amit ő már megcsinált. Trágya, víz,
kapálás, kacsazás ( bár nem említettem, de ezt is megcsinálta ) Végül elment egy szőlészhez, hogy elmondja neki a szőlője problémáját. Elmondta neki , hogy nem akar nőni a szőlője, pedig mindent megcsinált, amit kell, sőt még könyveket is olvasott erről.
A szőlész csak ugyanazt mondta, mint ami a könyvekbe volt írva.
Aznap este a gazda nem tudott elaludni. Forgolódott,
s közben azt fontolgatta , hogy ha nem fog nőni a szőlő,
milyen munkát fog vállalni…
Így gondolkodott :
- Hát nem tudom, de nem lennék jó műsorvezető,
fodrász , busz-és villamosvezető, pénztáros, újságíró…
- Kettő munka van, amit mindenki meg tud csinálni
De azokról szó se lehet!
- Lehet , hogy mégis maradjak szőlősgazda?
De amikor ezen szeretett volna töprengeni,
mély álomba merült…
Másnap felült a lovára és megnézte a birtokát.
Sokáig gyönyörködött a szép tájban, ahogy elhaladt egy
szépen zöldellő gesztenyefa mellett. Aztán, amikor
átvágtatott az erdőn, egy kis lassan csörgedező patakra
lett figyelmes. Emlékezett, hogy amikor még gyerek volt,
lett figyelmes. Emlékezett, hogy amikor még gyerek volt,
mennyit játszott itt a barátaival… Mikor kiért az erdőből, irigykedve nézte a szomszéd gazda földjét…a szőlőtőkék roskadoztak a szőlőfürtöktől.
Majd egyszer csak nekem is lesz egy ilyen szép
Földem..
- Meghiszem én azt..- szólalt meg egy gúnyos hang
a szőlőből. A tulajdonos volt az, Jóska bácsi.
- Tudd meg, az én földemen is terem annyi, sőt több
szőlő, mint a tiéden!
- Jó. Fogadjunk , hogy nekem sokkal több lesz.
- Mibe fogadjunk? – kérdezi a gazda.
- Nem lenne jó, hogyha az egyik egy éven át dolgozna a
másiknál? – felel Jóska.
- Nem. Szerintem fogadjunk egy pótkocsiba.
- Az sem jó.
- Akkor egy traktorba!
- Jó.
- Egy 
- ba!!! – teszi hozzá a gazda.
- Legyen!- azzal kezet fogtak.
Mikor a gazda ellovagolt, csak akkor jutott eszébe,
hogy neki nem is hajtott ki a szőlője…tehát tartozik egy
John Deere – ral Jóskának.
Amikor beköszöntött az augusztus, a gazda eszében
csak Jóskának a szavai jártak:
,, -Fogadjunk, hogy nekem sokkal több lesz! ”– ettől csak
még idegesebb lett szegény gazda.
Attól, hogy az ő szőlője még nem nőtt, minden
munkát elvégzett, de ő mégsem hitt abban, hogy
ő nyeri meg a fogadást. Pedig nagyon meg akarta mutatni
Jóskának , hogy ő is van olyan jó gazda …
Elindult, hogy megnézze a szőlőjét. De mikor
Jóska szőlője mellett ment el , megint egy
hangot hallott:
- Lesz egy traktorom! Lesz egy traktorom!
- Jó, jó , tudjuk… - szólalt meg egy másik.
- Nem azért fizetlek, hogy beszélj, hanem , hogy dolgozz!
- Jóska munkásokat bérelt? – kérdezte magától a gazda.
Nekem miért kénének munkások, ha nincs szőlőm?
Hátha megnőtt! Megnézem!- azzal elvágtatott.
A háta mögött nagy porfelhő keletkezett.
De egyik csalódás érte a másikat:
A szőlő még mindig kopasz, néhány ága le van tördelve,
és tele van gazzal.
- Nem igaz! Mit tettem rosszul?
- A gazzal most ne törődj, menj el oda, ahol vetted!- szólal meg az egyik szőlő.
- Te…te…beszélsz?
- Igen. És a többiek is. De szaladj, menj el ahhoz az emberhez,
talán ő tud neked segíteni!! – így hát felült a lovára, hazament.
Ez az üzlet egy csendes utca végén állt.
Amikor odaért , szerencséjére a bolt nyitva állt .
A cégtáblára ez volt írva nagy betűkkel : Szőlő-bolt.
Bement, körülnézett. Az eladó, ahogy meglátta, rögtön odament hozzá:
- Jó napot kívánok!! Segíthetek valamiben?
- Jó napot! Igen , köszönöm. Egy pár éve vettem ebben a boltban szőlőt.
- Igen , emlékszem.
- Elültettem, locsoltam, kapáltam, mindent megcsináltam, ami a …papírjára volt írva. Mégsem hajtott ki. Hát persze, a papír!!! – és azzal a mozdulattal ki is rohant az üzletből.
- Várjon! Nem mondtam el, milyen szőlőt vett.
De mondhatta ő már, a gazda rég a földesúton járt.
Otthon kinyitotta a fiókját, egy szőlős papír után kutatva.
De, mint mindig, nem járt szerencsével. Nem találta meg.
Így hát visszament a boltba. De a Szőlő-bolt ajtajára ez
Volt kiírva : ZÁRVA
- Mindig, minden rossz utolér engem ezen a napon!
Remélhetőleg ez az utolsó!
De mint mindig, tévedt.
Mikor hazaér, kit lát? Hát Jóskát!
- Szervusz komám!
- Szia…mit keresel a házamban? Menj ki!
- Na, ne légy ilyen goromba! Megünnepeljük, hogy lesz egy új traktorom. Még pezsgőt is hoztam!
- Nem.
- Mi az, hogy nem?
- Nem fogsz te a házamban lenni!
- Na és miért? Mit csinálsz , ha nem megyek ki?
- Telefonálok!
- Én megyek! Szia! – és Jóska elfutott.
- Én ezt csak így hívom: Hogyan NE telefonálj a rendőröknek,
és persze , hogy mivel ijesztgesd Jóskát! – a gazda nevetve
feküdt le, és aludt el.
- Ám a reggele nem indult ilyen jól...
Augusztus vége van, pontosabban egy, azaz egy nap
múlva szüret és a szőlője még sehogy sem áll!
Az is eszébe jutott, hogy otthagyta a boltost,
mielőtt elmondta volna neki, hogy mi a baja a szőlőnek...
De mostmár mindegy, mert a bolt vasárnap zárva van.
Ma van szüret.
- Azért megnézem, hogy mi van a szőlőmmel! – felpattant a lovára, és átvágtatott az erdőn. Elment a mező mellett,
ahol a sok színes virág illatozott. Egyszerre elmúlt minden
szomorúsága, ettől a szép látványtól.
Nemsokára vége lett az ámuldozásnak, mert odaért Jóska szőlőjéhez.
- Jóska! Te ilyen korán már a szőlőben dolgozol?
-
Igen, mert a türelem szőlőt terem!
A gazda tovább ment. Odaért a saját szőlőjéhez.
De ahogy megszokta, úgy állt a szőlője.
- Ha már ti tudtok beszélni, mondjátok el nekem, miért nem
lesz szőlőm ?
- Lesz szőlőd!
- Mégis mikor?
- Türelem! – nyugtatta az egyik szőlő.
A gazda leült az egyik szőlő mellé, csodálta a tájat, és
azon gondolkozott, hogy mit csináljon. Amint így merengett,
egy szokatlan hangot hallott. Azt hitte először, hogy Jóska
próbálja ki a traktorját. De nem. Megfordult és a csodák csodájára! Mit lát!
- A szőlőm! – kiáltott fel boldogan. A tőkék ugyanis rengeteg nagyszemű szőlőtől roskadoztak . Boldogan pattant
fel a lovára és átvágtatott a dolgozó Jóskához. Kérte, hogy jöjjön át hozzá, és nézze meg Ő is a csodát.
Amikor odaértek, Jóska szája tátva maradt a csodálkozástól.
A gazda átkarolta Jóskát, megveregette a vállát, és ezt mondta:
- Türelem szőlőt terem!
Vége